„Ma reggel hét órakor adták át a Szent Gellért-fürdőt a közforgalomnak. Már jóval a megnyitás előtt a fürdő kapujánál sok ember állott és a mikor a fürdőt megnyitották, azonnal megtelt fürdőző vendégekkel. Alig múlt el egy óra és a bevétel már ezer korona volt. Délelőtt 10 óráig 218 ember fürdött meg az uj fürdőben. A szálló 175 szobája közül 130-at foglaltak már le” – adta hírül ma száz éve „Az Újság" 1918. szeptember 27-i száma.
Az idén 100 éves Gellért fürdő története egészen a XII. századig nyúlik vissza, már ekkor gyógyító kórház állt a hely lábánál. A törökök idején felvirágzó, Acsik ilidzse fürdő nem csupán a tisztálkodást szolgálta, hanem a társasági élet helyszíne is volt. Buda visszafoglalása után a csökkenő színvonalú fürdő előbb I. Lipót király háziorvosának, majd Buda városának tulajdonába került. A XIX. században Sárosfürdő néven – ami a forrásvízzel feltörő finom iszapra utal – ismert létesítmény állapota tovább romlott, az omladozó épületet a Szabadság (Ferenc József híd) építésekor, 1894-ben bontották le.
A századfordulókor vette kezdetét az első nagyszabású fürdőépítési program, ennek keretében 1905-ben pályázatot írtak ki a gyógyfürdő építésére. A győztes tervek Hegedűs Ármin, Sterk Izidor és Sebestyén Artúr nevéhez fűződnek, a munkálatok egyes források szerint már 1909-ben elkezdődtek. A világháború miatt azonban elhúzódott az építkezés, a Gellért Hotel és Gyógyfürdő megnyitására egészen 1918. szeptember végéig várni kellett. A szecessziós épületegyüttest Zsolnay-kerámia és színes ólomüvegek díszítik, kupolái barokkos vonalvezetésűek.
Az Építő Ipar 1918. októberi száma így ír a szállóról: „A férfi és női thermál-fürdők kényelem és luxus tekintetében a legmodernebb berendezésnek. A férfi thermálfürdő Zsolnai-féle majolikával van díszítve, s szobrait Ligeti Miklós szobrászművész tervezte; a 90 férőhelyű női thermál-fürdő műkőszobrai szintén tetszetősek. A modem berendezésű egyes kádfürdőkön kívül vannak díszfürdők is, melyekben a kis thermális medencén és a gyógykezeléshez szükséges berendezésen kívül forrólégkamra, külön pihenő és külön öltöző fülke is van. A szétnyitható üvegfödelű télikert mellett vannak födött sétányok, inhalatorium, és ivókút, mely utóbbiban úgy a Gellért-fürdő gyógyvizét, mint más egyéb gyógyvizeket kaphat az, akinek ivókúrára van szüksége. Van továbbá a betegek részére minden modern Zonder-(gyógymechanikai) géppel fölszerelt tornaterem.” Közel 180 szoba várta a gyógyulni vágyókat, a legolcsóbb 14, a legdrágább 50 korona volt naponta, reggelivel.
A gyorsan népszerűvé vált Gellért épületét 1927-ben két emelettel bővítették, így már 234 szoba várta a gyógyulni és frissülni vágyókat, emellett akkor kuriózumnak számító hullámfürdőt építettek a parkba. A szálló 1934-ben pezsgőfürdővel is gyarapodott. A második világháború során súlyosan megsérült az épület, a szobák egy részét meg akkor helyreállították. A következő felújításra 1961-ben, majd az 1970–80-as években került sor.
Jelenleg összesen 12 medence működik a fürdőben. A nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos és szulfátos-kloridos, fluoridion-tartalmú hévíz többek között ízületi betegségek, keringési zavarok, érszűkület kezelésére szolgál.
Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont
Régi idők vizein sorozatunk korábbi cikkei:
Régi idők vizein I. - Római szentélyek és élményfürdő
Régi idők vizein II. - Az Aranypart aranykora
Régi idők vizein III. - Strand és uszoda Vác központjában
Régi idők vizein IV. - Klónok arca - Az alsóörsi Nyárfás ABC
Régi idők vizein V. - Ponyvaépítészet
Régi idők vizein VI. - Árokfürdéstől az élménymedencéig
Régi idők vizein VII. - Csak tiszta forrásból
Régi idők vizein VIII. - Áldásvíz Szolnokon
Régi idők vizein IX. -„… a fürdés a test épségben tartására mulhatlanul szükséges”
Régi idők vizein X. -„Fűre lépni csak mezítláb, vagy puha úszócipőben szabad!”
